Miután az elmúlt másfél hónapban többször huppantunk bele a mozi piros üléseibe, mint a tavalyi év második felében összesen, időszerűnek tartom, hogy meséljek kicsit az élményeimről.
A várható filmek listáján szétnézve rengeteg olyat találtam, melyet mindenképp nézésre érdemesnek tartok, és miután a saját listám majdnem teljesen megegyezik a mozi kínálatával, úgy összességében, simán kijelenthetem, hogy erőteljesen javuló tendencia figyelhető meg a vásznon. Szerintem legalábbis.

Elpuskázva

Szilveszter előtt egy nappal tettük meg az utolsó mozilátogatásunkat 2013-ban, és ezt a filmet választottuk. Nagyon klassz, nevetős esténk volt, szerencsére nem csalódtam, pontosan valami olyat kaptam, amit az előzetes alapján vártam. Nagyon nagy Így jártam anyátokkal fan vagyok, vagy inkább voltam, és mivel megrögzött Barney&Robin drukkerként éltem meg mind a nyolc évedot, meg a kilencedik már megjelent részeit, Cobie Smuldersnek nagyon örültem. Halálra röhögtük magunkat, Chriss Patt karaktere valami fenomenális volt a gyerekekkel meg az összes hülyesgével együtt. A fuldoklás tetőpontja egyértelműen a per utáni jelenet volt, ahol nyilatkozott a TV-nek. Aki látta már, tudja, miről beszélek.

Eredeti filmcím: Delivery Man

Műfaj: Vígjáték, Dráma

Játékidő: 103 perc

Bemutató ideje: 2013/12/19

Korhatár: 12

Rendező: Ken Scott

Főszereplők: Vince Vaughn, Britt Robertson, Cobie Smulders

Ország: USA

Év: 2013

Értékelésem: 8/10

A film előzetesét ezen a linken megtekintheted.

 

Jack Ryan - Árnyékügynök

 

 

 

 

 

Ryan a barátai és szerettei szemében csak egy a sok New York-i banki elemző közül, de titokban már évek óta a CIA-nak dolgozik. Eredetileg azért vették fel, hogy globális gazdasági adatokat rágjon át, de amikor rábukkan egy aprólékosan kidolgozott tervre, amelynek célja az amerikai gazdaság megroppantása és globális káosz kirobbantása, akkor kiderül, hogy csak ő tudja megakadályozni ezt a terrorakciót. Így teljes jogú ügynökké avanzsál, és máris a gyanakvás, az átverések és a halálos veszedelmek világában találja magát. Ezért aztán kénytelen szófukar felettese, mit sem sejtő menyasszonya és egy briliáns elméjű orosz oligarcha között lavírozni, és kénytelen szembenézni egy új valósággal, ahol senkiben sem lehet megbízni, ám milliók sorsa függ attól, hogy rátalál-e az igazságra. A gyújtózsinór ég, és Ryannek mindenki előtt kell járnia egy lépéssel a halálos versenyben.

Január egyik vasárnapján összeszedtük minden spontaneitásunkat, és délben elhatároztuk, hogy megnézünk valamit este. Eredetileg a Wall Street farkasát szerettük volna, de a buta buszok miatt nem jött össze, szóval ez maradt.
Én imádom Chris Pine-t, szóval szerintem az egész film alatt boldog voltam. :D Olyan szép szemei vannak! Meg hát a genetika úgy összességében elég kedves volt vele, szóval mit ne mondjak, kellemes látványt nyújtott. Meg aztán ott volt Moszkva, a csodás épületeivel, az orosz akcentussal... Hát, ez a kilátás azért nem semmi, nem igaz? Valami ilyesmire gondolok:

Csorgasd a nyálad, drága barátném! <3

Az ilyen filmeknél általában elég könnyű kitalálni, hogy mi lesz a befejezést illetően, de ettől függetlenül izgalmas volt, tetszett. Szerintem megéri megnézni, én nagyon élveztem!

A Wall Street farkasa

A pénz sosem elég. Jordan Belfort (Leonardo DiCaprio) becsületes tőzsdeügynökként kezdte pályafutását, de az amerikai álom őt is utolérte. A 80-as évek végére az egyik legnagyobb brókercég tulajdonosa lett, 26 évesen heti 1 millió dollárt keresett. Az idáig vezető út azonban korrupcióval és tisztességtelen üzletekkel kikövezett csábító hullámvasútnak bizonyult.
Mert minél nagyobb volt a kísértés ő annál többet akart, mit sem törődve az illegális üzelmekkel és a nyomában loholó FBI ügynökökkel. Még több pénz, még több hatalom, még több nő és megint még több pénz: ez Jordan életfilozófiája. És hogy a szerénység egy túlértékelt erény. Jordan és falkája azt sem tudták mit kezdjenek az illegálisan megszerzett milliárdokkal, de vajon a jéghegy csúcsáról merre vezet az út?
 

Nagy dilemmában voltunk, hogy erre, vagy az Amerikai botrányra váltsunk jegyet, de végül Dicaprio mellett döntöttünk. (Amúgy valószínűleg nemsokára megnézzük a másik filmet is, szóval ez csak ilyen "Melyik legyen előbb?" jellegű bizonytalanság volt.) Én már nagyon-nagyon kíváncsi voltam, bár kicsit tartottam attól a három órától... Azért ez rengeteg idő. Az utolsó egy órában már alig tudtam mit kezdeni magammal, szóval ha nem lett volna jó, nem is tudom, hogy bírtam volna ki.

Azt előre megmondom, hogy egészen másra számítottam. Valami viccesre, aminek a pénz áll a középpontjában, meg minden. Ahhoz képest egészen durva dolgok voltak benne, egy részük komolyan hihetetlen, és már-már bitrányosnak mondható, mégis, ezek tették igazán nagy filmmé. Leonardo hatalmasat alakított, és miután itt és a Nagy Gatsby-ben is totálisan lenyűgözött, nagyon remélem, hogy végre kap egy aranyszobrot, mert piszkosul megérdemli. Úgy nézett ki, mint aki magába falta, belélegezte a karakterét, nagyon élethűen alakított, teljesen elhittem mindent. Nem az én világom ez a pénz, drog, alkohol és szexközpontú rendszer, de végig kíváncsian figyeltem. Őszintén szólva halvány lila gőzöm sem volt a befejezést illetően. Gondoltam arra, hogy valami nagy happyend kerekedik, aztán azt hittem, a főszereplőt kinyírják (mivel előzőleg ért már ilyen kellemetlen, nagyon gonosz, de mindenképpen szükséges meglepetés), vagy esetleg csak simán kikecmereg a gödörből, és éli világát.
Örülök, hogy megnéztük, annak pláne, hogy moziban, mert szerintem itthon nem lett volna ugyanolyan. Ha ilyen hosszú filmről van szó, sosem garantált, hogy nem török meg, és kapcsolom ki valahol, tök mindegy, mennyire tetszik. Sajnos hajlamos vagyok rá, ha egyedül bámulom a képernyőt.

Ha kíváncsi vagy rá, mindenképp próbáld meg, szerintem nem fogod megbánni. ha másért nem is, Matthew McConaughey daláért biztosan megéri. Düüdüüüm.bumbum.düdüüüm.bumbummmHAA
(Amúgy rejtély, miért írják főszereplők között, miután maximum tíz percig volt a vásznon.)