Where my heart belongs2015.02.20. 15:24, Emmlyl
Hihetetlen, hogy már február második felében járunk. Igaz, sokan mondták, hogy ha lehet, ennek az évnek a második fele rövidebbnek fog tűnni, mint az első (még akkor is, ha leszámítjuk az utolsó másfél hónapot, ami nekünk egészen másképp alakul majd, mint a kisebbeknek). Szóval, jóllehet, megígértem, nem beszélek többet a suliról, ezt betartani úgy konkrétan képtelenség, ugyanis az egész életünk a feladatlapokról, a gyakorlásról, meg arról szól, hogy mit KÉNE tudnunk. Szörnyűséges. Néha megcsap a lelkesedés, és most már tényleg érzem, hogy lassan célegyenesbe érünk, ez legtöbbször azonban sajnos belerondít a dolgaimba, mert ahelyett, hogy motiválna, szépen kiforgatja és megcincálja a lelkemet. Mondjuk, olyasmiket ordít, hogy nem lesz belőlem semmi. Ez viszont elfogadhatatlan alteratíva számomra, szóval inkább tanulok, hogy ne gondolkodjak, ami miatt megint parázni fogok, és így tovább, s tovább. Ördögi kör.
Tizenötödike volt a jelentkezősi határidő. Végül három sulit jelöltem be, és ez mind orvosi. Az első helyre Szegedet írtam, és mélységesen reménykedem benne, hogy felvesznek. A szakot illetően nagy elhatározottság szállt meg egy ideje. Korábban gondolkodtam rajta, hogy esetleg megpróbálhatnám a vegyészmérnökit, vagy valami hasonlót, lévén nagyon szeretem a kémiát, de úgy hiszem, nem élvezném annyira, mint az orvoslást. Márpedig én nem akarok olyasmit csinálni, amibe nem tudok beleadni mindent, vagy legalábbis majdnem mindent. (Az orvosi pedig ugye a mindennél is többet kér, és neki talán még oda is adnám.) Igazán, nagyon szeretném az orvosit, szeretnék ott lenni, és szeretnék orvossá válni. Jobban, mint eddig bármikor.
Helyzetjelentés vége. Más. Hétvégén lesz az Oscar. Láttátok már valamelyik filmet? Én nagyon kíváncsi vagyok a Mindenség elméletére és a Whiplashra. Reméltem, hogy lehozzák hozzánk a moziba, de utóbbit csak Pesten játsszák. Ami egyébként egyéb filmekre is igaz, az Ahol a szivárvány véget ért sem volt lehetőségünk vásznon nézni. Istenem, komolyan nézzétek meg! Ha lehet, kétszer. Egyszerűen imádtam azt a filmet, még azon túl is, hogy Sam Claflin komolyan, leírhatatlanul szexi pasi. Az árnyalatokból se maradtam ki, de nem vesztem el köztük, hála az égnek. Mielőtt elmentünk a moziba, annyi negatív kritikát olvastunk, hogy már borzasztóan kíváncsiak voltunk, és egy kalap trágyára számítottunk. Igazából nem volt életem filmje, de a zenéi akkor is tetszettek, sőt, még pár vicces jelenet is volt benne. A főszereplő lány nagyon idegesített, és nem mondom, hogy számomra érthető volt ez az egész, Mr. Grey ugyanis szerintem egy-két esetben csak játszotta a macsót (néha úgy nézett ki, mintha a fogát húznák, pedig elvileg élveznie kéne ezt az egészet, nem...?). De nem tudok részletesebben nyilatkozni, ugyanis a könyvet nem ismerem, így nincs összehasonlítási alapom. Az biztos, hogy leszámítva a tényt, hogy kissé bizarr volt egy TELI moziban nézni ezt a filmet, sok-sok emberrel, volt néhány vicces jelenet, és sok jó cucc, meg szép Seattle, amit nem volt rossz látni.
Ami pedig a februárt illeti... Hm... A hónap elején nyelvvizsgáztam. Igaz, csak szóbeli volt, de halálra görcsöltem magam rajta, és valószínűleg igen magas fokon idegesítettem a környezetemet, szóval komolyan, őszintén nagyon sajnálkozom az elvesztett agysejtekért. Még nincs eredményem, de már nagyon-nagyon várom, hogy megérkezzen, mert ez a "meglesz, nem lesz meg?" dolog kicsit kikészít. Nemrég azt álmodtam, hogy lecsúsztam egy ponttal. Szörnyűséges volt. Brh.
Egyébként pedig, meglettek a tablóképeink, tegnap visszabarnultam, úgy igazán, ma pedig... hát, még bőven van mit a fejembe vernem, szóval most el is köszönök. Remélem, mind jól vagytok!
xoxo, Emmlyl
kis kiegészítés: most kaptam értesítőt, MEGVAN A NYELVVIZSGÁÁÁÁÁÁM!! :DD <3
|