//emmlyl.gportal.hu/portal/emmlyl/image/gallery/1443959877_87.jpg

 

"Minden lehetséges. Csak ami lehetetlen, az tovább tart. "
Okay? Okay.

Nowadays

2014.10.23. 13:31, Emmlyl
Címkék: personal
Mostanában történt...

Az őszi szünet kezdetével hozok egy személyesebb jellegű bejegyzést, mivel mostanában történt velem néhány említésre méltó dolog, amiről talán érdemes lehet mesélnem. 

Először is, hihetetlenül nagy szükség volt már erre a kis szabadságra. Tényleg éreztem az elmúlt héten, hogy fáradok, hogy alacsonyabb a tűrőképességem, hogy több kávéra lenne szükségem (de valamelyest visszafogom magam!), hogy jól esne mindenféle szenvedés és bűntudat nélkül eltölteni egy napot csak úgy. Ehhez társult a hétvégén megérkezett írási kényszerem, melyet eddig valahogy sikerült elkerülnöm az iskolaidőszak alatt. Tavaly rengeteget szenvedtem miatta a második félévben, és most kezdtem azt hinni, hogy végre elmúlt, mégis, kicsit mintha megint kacsintgatna felém az ihletvilág. Bár kétlem, hogy olyan rossz lesz, mint legutóbb, ugyanis most annyi teendőm lesz, hogy képtelenség még erre is gondolni a sok más elfoglaltság mellett. 

Először is, kedden végre elmentünk a Zen Klubba. Ez egy nagyon speciális edzőterem, irtóklassz gépekkel, edzéstervvel meg mindennel, amire csak szükséged lehet ahhoz, hogy belevesd magad a buliba. Miután elhatározod, hogy te bizony klubtag leszel, és veszel magadnak egy bérletet, kapsz egy kártyácskát, illetve kettőt. Az egyik a belépéshez kell, a másikat pedig edzéshez használod, ugyanis minden gép ez alapján ismer fel, tudja meg, hogy milyen erőben vagy, mennyit kell kinyomnod, húznod, tekerned. Szóval nagyjából beleszerettünk, és most el is kezdünk járni végre. Szerintem nagyon jó lesz, az első alkalmat már élveztük, meg egy kicsit éreztük is. De hát ez lenne a lényeg. 

Aztán szerdán volt az osztálykirándulásunk. Időben ez van a legközelebb, sőt, még mostanáig sem hevertem ki teljesen, pedig már itthon vagyok egy ideje. Reggel, miután kiléptem az ajtón, és megérkeztem a kerítésünkhöz, egy kisebbfajta Csendes-óceánnal kellett szembenéznem a házunk előtt. Komolyan, a járda, a fű... mindenhol bokáig érő víz állt, úgy esett az eső. Szóval, jobb ötlet híján visszaszaladtam a lakásba, és kikaptam két zacskót a fiókból, a lábamra húztam őket, aztán bravúros bátorsággal elszámoltam háromig, majd beleugrottam az óceánunkba.... És a cipőm NEM ázott be. Végül eljutottam a vasútra, ahol a peronon állva is ért minket az eső, és néhány osztálytársam konkrétan majdnem megfagyott. A cserediákok pedig konkrétan vacogtak. Szegények, Brazíliából, Mexikóból... Nos, egy októberi hűs Magyarország már felérhet nekik Szibériával. Igaz, én nem fáztam, de nekem egész nap melegem volt, szóval nem kell beleszámítani a statiksztikákba, mert kiugró érték lennék. Végül felértünk Pestre, megvettük a 24 órás jegyeket, és nekivágtunk az első, bazilikához vezető utunknak. Egyébként már jártunk ott páran, de körbenéztünk. Nagyon szép hely! Gyújtottunk gyertyát, kicsit felmelegedtünk (a templomban!!! ez fontos!), majd amikor mindenki kileskelődte magát, megindultunk a metróhoz, mely egészen a Corvin negyedig vitt minket. Fél óra plázázás, egy az árához képest nem túlságosan finom kávé után pedig a Holokausz múzeumot vettük irányba. (Először rossz irányba. Aztán visszamentünk a plázához, és megpróbáltuk még egyszer, sikeresen.) Ez volt a nap egyik fénypontja. Klassz vezetőt kaptunk, adtak nekünk feladatokat, így az egész program interaktív volt, mi is be voltunk vonva. Szerintem egyébként is egy igazán szép múzeum a Holokauszt Emlékközpont. Bár tény, hogy szörnyű dolgokról mesél, és borzasztó, hogy mire voltak képesek emberek egykor. Hihetetlen. 
A múzeum után indultunk a szórakoztató rész színhelyére, a Night Mare in Budapest egyik pincéjének sötét folyosóira, mely egész másképp sült el, mint képzeltük. Egy világháborús útra jelentkeztünk be, de valamilyen csúf szervezési probléma miatt csak a horror előadás volt parádéra kész, így ezen a pályán kellett végigmennünk. A helyzet úgy állt, hogy felülmúlhatatlan legjobbarát-párosunk egyik tagjának se volt túl sok kedve az ijesztgetéshez egy ilyen nap, ennyi járkálás és a kávé iránti (lassacskán kibírhatatlan) sóvárgás terhével. Tehát bejelentkeztünk az első menetre, mondván, túl leszünk rajta, hamarabb mehetünk a magunk dolgára, stb. Ha megnézzük az ajánlók képeit, vagy a beharangozó videókat, akár még viccesnek, nagy élménynek is tűnhet az egész program. És talán egy másik napon, másképpen jobban is sült volna el, ki tudja. De engem ez most nem nyert meg. Totálisan sötét volt, gyilkosnak beöltözött színészek mászkáltak körülöttünk, baltát simogatva meg a hajunkat húzgálva. Amikor hátul mentem, a hátamat fogdosták. Még jó, hogy akkor nem én voltam a sor végén, amikor elkapták egyikünket! A srácot bezárták egy szekrénybe. Aztán az egyik barátnőmet is el akarták vinni mögülem, de nem sikerült nekik, olyan erősen szorítottuk egymás kezét. :D És tényleg, nem lett volna semmi bajom, valamilyen szinten birom a horrorfilmeket, el tudok vonatkoztatni ettől az egésztől, egy pontig talán még a józan eszem is megőrzöm, de amikor beindítanak mellettem egy láncfűrészt, és meghallom a hangot, akkor elszakad a cérna. Ez az egyetlen egy dolog a világon, amit még távolról sem élek túl, soha nem néztem meg a filmeket (pedig sok horrort láttam már), és ez nem véletlen. Gyakorlatilag ki kellett szabadulnunk a pincéből, ellopnunk a kulcsokat meg valami csövet. És amikor ezzel megvoltunk (egy rossz elemlámpát kaptunk, ami csak néha-néha világított), eljutottunk az utolsó szobába, ahol minden földalatti lény összegyűlt. A főfő gonoszunk elkérte a kulcsunkat, mivel úgy szólt az egyezség a játék elején, hogy kiszabadítjuk őket is. Átadtuk nekik, mire jött az egész forgatókönyv csúcspontja, mely szerint ostobák vagyunk, hogy hittünk nekik, itt bizony most mészárlás lesz. Mondanom sem kell, a bohócunk a láncfűrésszel, az őrült, kócos hajú lány meg a fura fejű ember a hentessel kicsit megrémített minket, így mindenki futni kezdett a kijárat felé. Vagy legalábbis abba az irányba, amerre sejtettük. Engem elölről húztak (majdnem végig fogtuk egymás kezét), hátulról nyomtak, a lábam előtt meg valami akadályozott, így konkrétan a falnak csapódtam, a mögöttem lévők meg szegények átestek rajtam. Kék lettem, és a csizmám talpa is levált. És hát... aznapra amúgy sem a topon lévő énem kikészült az élménytől, így a vendégkönyv fölött zokogtam egy sort. 

Végül leléptünk Abival, vettünk nekem egy vészhelyzet-tornacipőt, aztán elsétáltunk a Deák térre. Sajnos nem tudtunk felülni az óriáskerékre (hülye szél!!!), így átmentünk a Vörösmartyra. Sétálgattunk a kávézók/beülős helek között, jól megfontolva, melyiket válasszuk. Végül a Gerbeaud Cukrászda mellett döntöttünk, ami nem éppen a legolcsóbb hely, de mint kiderült, megéri legalább egyszer kipróbálni. Merthogy. A. Sütemény. ISTENI. FINOM. volt. Sőt, igazából nincsenek rá szavak, egész nap ezen élősködtünk Abival, félóránként megemlítve, hogy TEJÓISTEN :D Aztán nézelődtünk boltokban, voltunk a MACben (haha), és ettünk kürtöskalácsot. Összességében az osztálykirándulást valahogy úgy értékelném, hogy a múzeumért nagyon megérte, a többiért talán nem annyira, de Abi mégis megmentette a napot a sulis program utáni idővel. Képzeljétek, kisminkelték a Macben, és áááá, annyira szép volt! :DDD 

xoxo, Emmlyl

 

#6 If I stay

2014.10.19. 08:14, Emmlyl
Címkék: film
Ha maradnék...

Csak úgy, mint a Holtodiglan esetében, most is péntene este indultunk mozizni. Ezúttal egy olyan filmet választottunk, amelyet már régesrég szeretnénk megnézni, csak eddig nem játszották édes kis városunk vásznain. Egyértelmű, hogy amint megláttuk a kis műsorfüzetben valamikor majd' két héttel ezelőtt, azon nyomban elhatároztuk, hogy ez a péntek mozipéntek lesz. És az is lett.

"Here's the secret, baby.
If you live, if you die, it's all up to you."

Még tavasszal láttam ennek a filmnek az előzetesét, és rögtön tudtam, hogy muszáj megnéznem. Tipikusan nekem valónak tűnt, és mint kiderült, a látszat nem csalt, abszolút megnyert magának, olyannyira, hogy legszívesebben megnézném mégegyszer. (Lehet, hogy meg is fogom.) 

Igazából furcsa, de ha belegondolok, ebben a filmben mindenkit szerettem. Úgy értem, egy színész/karakter sem jut eszembe, akiről úgy érzem, negatív véleményt kellene írnom, pedig ez igazán ritka. 
Szóval, Mia és a családja útnak indulnak a csúszós, (a filmben valóban) havas úton, de nem érkeznek meg barátaikhoz. Szörnyű balesetet szenvednek, amelynek olyan súlyos következményei vannak (ezt nem részletezem, hogy ez egy a témában még érintetlen olvasó számára is megfelelő bejegyzést legyen), mint például a főszereplő leányzónk kómába kerülése. Az a furcsa helyzet áll elő, hogy valami különös módon Mia mindent, az egész napot végignézi, valami párhuzamos világból. Olyan, mintha szellem lenne, vagy ilyesmi. Egy kiköpött Szellemekkel Suttogó epizód is kikerekedhetne a sztoriból, ha egy kicsit változtatnánk rajta. 
Láthatja a nagyszüleit, a barátait és természetesen a szerelmét, hiszen mit érne egy katasztrofán alapuló, szíveket a hatalmába kerítő regény - melynek fő célközönségét 1-essel és 2-essel kezdődő életkorú érzelmi katarzisa kész lelkek alkotják - Nélküle?
Nélküle, a gitárja nélkül, a csodálatos, göndör fürtjei nélkül? Vagy a csókjai nélkül? Az első randi nélkül? Megbirkóznánk a nagy szerelem történetének hiányával? 
Talán nem. De miközben a filmet nézzük, arra is rájövünk, hogy akármennyire is csodálatos dolog ez a kiszámíthatatlanbuta szerelem, mindenre nem lehet elég. Vagy talán mégis? 

A végére hagytam, de mindenképpen meg kell említenem, hogy a film zenei anyaga egyszerűen Fenomenális! De komolyan! Már a moziban ülve is éreztem, hogy ezt az albumot meg kell keresnem, ha hazaérek, s lám, mióta ez megtörtént, ki tudja hányszor hallgattam már végig. Szóval nagyon bejön.

Értékelés: 9,5/10
(Szívesen adnék 10-et, de inkább mégsem.:D)

xoxo, Emmlyl

#5 Gone girl

2014.10.09. 14:55, Emmlyl
Címkék: Film
Holtodiglan

Múlthét pénteken elhatároztuk, hogy beülünk a moziba, és megnézzük a Holtodiglan című filmet, melyet egyébként egy könyv megfilmesítése. Abi olvasta már, így nagyon kíváncsi volt rá, szóval minél hamarabb szerettük volna látni. Számomra ismeretlen volt a sztori, de az előzetes alapján mindenképpen érdekesnek tűnt, na meg hát, Abinak elég jó ízlése van, szóval ha ő valamire kíváncsi, akkor azt érdemes megnézni. 

Szerintem ez egy nagyon erős film volt. Eleve a történet, ahogy ki lett találva, nagyon furfangos, érdekes... okos. Nick és Amy házassága felhőtlennek tűnik - romantikus találkozás, vonzalom, szerelem, ötletes lánykérés, összeköltözés, házasság és egy nagy adag boldogság. Majdnem. Az ötödik évre minden megváltozik, börtön lesz az otthonból, megromlik Amy és Nick kapcsolata. Pontosan az évforduló napján aztán rejtélyes körülmények között eltűnik a ház asszonya, és pár óra alatt gyakorlatilag az egész város felbuzdul, hogy megkeressék. 
Apránként kapunk részleteket a múltból, lassacskán feltárulnak az utóbbi évek eseményei, s kiderül, hogy valójában nem is tündérmese az élet. Hogy szinte minden tönkre ment. Nem szeretnék spoilerezni, ezért nem árulok el részleteket, de nagyon tetszett, ahogy meg lett oldva az egész. Hogy mindenki Nicket gyanusítja, és mindez cseppet sem alaptalan, de közben mégsem lehetünk biztosak abban, hogy ő a tettes. Csupa kérdőjel minden, aztán egyszer csak bumm, jön a fordulópont, és az egész film csap egy nagy kanyart, bemutatja a szó szerint véres valóságot. Hihetetlen. Ütős. 
Úgy gondolom, a színészgárda igen jól lett összeválogatva. Ben Affleck nagyon jól játszott, a feleségét alakító Rosamun Pike-ról nem is beszélve! 
Mindenképpen érdemes megnézni, izgalmas, klassz film ez, rengeteg jó cuccal (a Volvótól a szép ruhákon át egészen a gyönyörű házig), feszültséggel, kérdéssel, gyanakvással, találgatással, trükközgetéssel. Nekem nagyon tetszett!

Értékelés: 9/10

xoxo, Emmlyl

Kérdezz-felelek

2014.09.27. 11:40, Emmlyl
Címkék: kihívás
Challange

Sziasztok!

Képzeljétek, kaptam egy kihívást ninaatól, úgyhogy ebben a bejegyzésben az ő kérdéseire fogok válaszolgatni, valamint kitalálok néhányat magam is, hogy növeljem a résztvevők számát. 10 kérdésre kell válaszolnom, majd írnom magamról 11 random információt, végül pedig kijelölnöm a következő áldozatokat. 

1. Mi a véleményed a G-Portálról? Régen, vagy most szereted jobban?

Őszintén szólva teljesen meg vagyok vele elégedve, az én blogomnak tökéletesen elég, szeretem, hogy bármikor belenyúlhatok a kódomba, variálhatom a stílust. Sajnos nem minden helyen lehet ilyen "egyszerűen" kivitelezni az egéni ötleteket a sablonok és egyéb kötöttségek végett. Már azon a szinten, ahol én vagyok weblapszerkesztésben - sosem voltam igazi profi, ez csak amolyan laza hobbi. Most októberben lesz egy éves a blogom, szóval nem tudom, réginek számít-e a mi kis kapcsolatunk, de nem is fontos igazán, mivel mindig ugyanúgy kedveltem/kedvelem az oldalt.

2. Mióta szerkesztessz weboldalt? Mennyi volt eddig? Szerinted ki fogsz nőni belőle?

Ezelőtt összesen két blogom volt, az elsőt négy éve kezdtem, azt hiszem. Már nem emlékszem pontosan. Egészen egyszerűek voltak, a napjaimról írogattam bennük, és a tartalom 65%-át smiley-k tették ki, amit most így utólag biztosan borzasztóan szégyellnék, ha még meglenne. Dehát egyszer 14 éves az ember lánya, és az én időmben ez pont abban a korszakban következett be, amikor a klaviatúra x és d, valamint :, D, ), P meg ehhez hasonló gomjai mágnesként vonzották az ujjakat. Na meg aztán hobbim az írogatás, és ugyanebben az időszakban még közzé is tettem a neten néhány fejezetet, ami abszolút az enyém volt, nem pedig fanfiction - azt ugye manapság is frissítgetem. Már ők sem léteznek, bár amúgy sem olvasták túl sokan őket. Azt hiszem, egyébként tényleg jó helyen vannak a gépem mélyén, bár van köztük néhány érdekes. 
Fogalmam sincs, ki fogok-e nőni ebből az egészből. Ha igen, akkor valószínűleg az időhiány miatt lesz így az egyetemen, de nem hinném, hogy törölni fogom a blogom. Azt hiszem, nagyon sajnálnám, mert hát elszakadni valamitől, amivel olyan sokáig foglalkoztál az nem könnyű. Pláne nekem, akinek még kilencediket lapszéli papírcafatjai is megvannak még, végzősként. Borzasztó.

3. Mi a csillagjegyed, hiszel benne, hasonlítassz a leírtakra?

Ikrek vagyok. Úgy értem, tipikus ikrek. Talán régebben még jobban az voltam, mint most, de azt hiszem, manapság is megvannak a magam hülyeségei. Ez a két személyiséges dolog abszolút igaz rám, néha nagyon le tudok zuhanni, míg máskor szabályosan a föld felett lebegek egész nap. Az utóbbi néhány hónapban volt részem mindkettőben, de mivel próbálok felnőni, és megtalálni a magam útját, meg nem csak az utamat, hanem konkrétan magamat is, így ez egy kicsit bonyolultabb. Nem is magyarázom tovább, mert már én sem értem, és csak besülnék a végén. :D
Akadnak olyan jellemzők is, melyek abszolút nem igazak rám, és ennek nagyon örülök. Sokszor olvastam például, hogy az ikrek hajlamosak lehetnek hűtlenségre, vagy annyira vágynak a kaland után, hogy képtelenek megmaradni egy helyben, egy ember oldalán stb. Én nem vagyok ilyen. Természetesen érdekelnek az izgalmas dolog, a rohanás és minden, aminek köze van az adrenalinhoz (de nem feltétlen fodítja ki a hasüreged tartalmát), de sosem hagynék el valakit csak úgy. Szerintem nem lehet egy embert úgy istenigazából megunni. És ha mégis sikerül, akkor ott már a kezdetektől fogva probléma van.

4. Milyen "szenvedélybetegségeid" vannak?

Zene. Pinterest. Weheartit. Csoki. Kávé. 

5. Mi(k) az(ok) amivel javítanál az országunkon? Mit változtatnál meg?

Szerintem elég sok mindenen lehetne változtatni, még akár ötleteim is lennének, de így 18 évesen nem hinném, hogy lehetek olyan okos és tapasztalt, hogy erről nyilatkozhassak. Mindenesetre az emberi kapcsolatokon mindenképpen megérné javítani, úgy értem, lehetnénk kicsit összetartóbb nép. Továbbá nem szabad megfeledkezni a környezetünkről sem, mert hát a globális problémákról szóló gondolatok már az én koromban is az ember könyökén jönnek ki. Lenne mire odafigyelnünk. De mind közül a legfontosabbnak az igazságosságot érzem. Nem gondolom, hogy olyan országban élek, ahol igazságosan történnek a dolgok. Sőt, abban sem vagyok biztos, hogy ilyen ország létezik egyáltalán, mivel emberek vagyunk, és sosem fogunk tökéletesen kijönni egymással, sosem leszünk abszolút önzetlenek. Mindig a magunk feje után akarunk majd menni, miközben arra vágyunk, hogy valaki vezessen minket az úton. Csupa ellentét az életünk, és ez teljesen logikus, hiszen a mérleg se lenne igazi mérleg ha csak egy oldala lenne. (Verjük ki a fejünkből az elektronikát.) De akármennyi - kevés vagy sok, ki tudja - okosság is van ebben, hiszem, hogy ennél jobb lehetne. Csak hát ezt olyan emberek döntik el, akiknek már nincs szükségük arra a jobbra.

6. Mit szeretsz magadban, és mit nem?

Szeretem, hogy szeretek nevetni - akárhogyan. Hogy szeretem az őrült dolgokat, még akkor is, ha néha előjön ez az enyhén konzervatív énem, amelyik nem hagyja a bennem lakozó eszét vesztett őrültet érvényesülni. Szeretem, hogy tudok igazán szeretni, és hogy szeretek szeretni. Olyan mámorító érzés. És talán egy kicsit azt is szeretem, hogy én és a barátaim egy kicsit mások vagyunk a nagytöbbséghez képest. Egyébként ebben van mit nem szeretni is, szóval át is csaphatunk a másik oldalba. Utálom, hogy képes vagyok mindent az utolsó pillanatra hagyni. Hogy bizonyos helyzetekben némán, szépen vigyorogva bambulok, mert nem tudom, mit mondjak, miközben a fejemben ezer meg egy gondolat van. És ami ennél is rosszabb, az az a pillanat, ami az elúszott alkalom után következik. Pfuj.

7. Szerinted kik a magyarok? Az, aki itt született és élt, vagy az, aki akárhonnan származik, de saját magát magyarnak vallja? 

Az, aki azt mondja magáról: én magyar vagyok. Senkire sem lehet ráerőltetni nemzeti hovatartozását. Nem mondom, hogy lehetetlen belenevelni egy gyerekbe a hazája iránti feltétlen szeretetet meg egyebeket, de előbb utóbb úgy is kialakul a saját véleménye. Szerintem azt, hogy hová tartozunk, egyszerűen érezzük. Ha a magyarságra, mint csupa nagybetűs fogalomra gondolunk, akkor nem feltétlen az a döntő, hogy hol születtünk, hogy kik vagyunk. A lényeg, hogy mit kiabál a belső hangunk. Ő meg fogja mondani, melyik csapatnak kell szurkolnunk az olimpián, melyik a világ legcsodásabb vidéke, hol vannak a történelemkönyved legérdekesebb bekezdései, és mely színek jelentik a legtöbbet számodra. Egyszerűen érzed. 

8. Tudsz írni 10 olyan filmet/sorozatot, ami a legrosszabb volt, amit valaha láttál?

Hát ezeket sose nézem végig, a címüket pláne nem jegyzem meg, szóval nem hiszem. Egyébként is totál filmanalfabéta vagyok. Tiszta szégyen. Inkább lépjünk tovább.

9. Mit gondolsz arról, akinek nincs egyénisége és más munkáját vagy éppen mást majmol?

Ha neki ez így jó... Nekem aztán édesmindegy ki mit csinál, de én biztosan kellemetlenül érezném magam, ha valaki más ötletével rukkolnék elő. Azért az ciki. Még csak sikerélményem is lenne, anélkül meg ugyan mi értelme az egésznek? Legyenek céljaid, törj előre, meg a többi pozitív egy-két szavas motivációs mondat, melyeknek fele arról szól, hogy legyél önmagad. Hát legyél. De amúgy a te dolgod. Ezt senki más nem döntheti el helyetted, és ha te beéred másolatokkal, akkor így jártál.

10. Babonás vagy? Ha igen, milyen babonának hiszel?

Nem mondanám. Bár mostmár nem nagyon merek kilépni a házból a karkötőim nélkül. :D És természetesen bármikor hajlandó vagyok csontot törögetni valakivel, vagy elfújni egy szempillát, de egyébként nem vagyok babonás, vagy ilyesmi.

Most pedig 11 random dolog rólam:

1. Éppen cseresznyét eszek. Ez azért fontos, mert IMÁDOM a cseresznyét.
2. Négy órája világosabb a hajam, mint az utóbbi 13 évben bármikor.
3. Már megint nem tetszik a design az oldalamon. Katasztrófa vagyok. :D
4. Nagyon sokat kell tanulnom.
5. Már rég tudnom kéne angolul, de még nem tudok, és ez most annyira öli az idegeimet, hogy legszívesebben 0-24 órában verném a fejemet a falba. Mivel ez nem segít, inkább szótárazok mostanában.
6. aisuzfgsbdanmfálaspfiushldf - ez a véleménykifejtésem, ha valamit egyszerűen imádok. (cseresznye - aslidfhglsojfas)
7. Nagyon vágyom egy sötétvörös rúzsra. Annyira szexi!
8. A swing egyszerűen zseniális. (kasjhfbnskfd - hihi)
9. Sok mindent ki kéne még próbálnom, mielőtt elmegyek egyetemre. Igencsak le vagyok maradva. :D
10. Most úgy innék egy kávét.
11. Vissza kéne szoknom a tornázásra. Annyira király volt, jó lenne megint úgy csinálni, mint tavaly ilyenkor! 

Ez lettem volna én, a válaszaimmal, a hülyeségeimmel meg a nagy okosságaimmal, kinek hogy tetszik. És íme 10 olyan kérdés, melyeket én tennék fel:
1. Ha élhetnél másik korban, melyik lenne az?
2. Ha választhatnál egy szereplőt bármilyen könyvből/filmből/meséből/sorozatból, akinek a helyébe léphetnél egy napra, ki lenne az, és miért?
3. Melyik a világ legcsodálatosabb érzése? Miért?
4. Ha egy napot a világon bárkivel eltölthetnél, elejétő a végéig, mind a 24 órát, kit választanál?
5. Mit gondolsz a külsőségekről? Eltúlozza a világunk? Vagy fontosnak tartod?
6. Tegyük fel, hogy kapsz egy repülőjegyet, amin nincs úticél, és bárhová mehetnél. Melyik járatra szállnál fel?
7. Álmaid lakhelye? Hol élnél a legszívesebben?
8. Melyik az az öt dal, amely a legtöbbet jelenti számodra?
9. Elhivatottnak tartod magad?
10. Mit gondolsz a munkáról? Mi a munka? 

A jelöltem pedig Yune, akinek csodaszép lett a blogja a hetekben, szóval siessetek meglesni, mert valódi élmény a szemeknek! És persze ninaa-t is szívesen jelölném, de szegény már kétszer 10 kérdést leválaszolt, szóval nem akarom még egy körrel leterhelni. De ha van időd, kedves ninaa, nagyon szívesen elolvasnám, mit felelnél a kérdéseimre. 

xoxo, Emmlyl

#4 Chicago

2014.09.12. 18:36, Emmlyl
Címkék: film
A fülbemászó dallamok szószerinti börtöne

Már a hétvégén rátört Abira a Chicago-láz, és ez hamar átragadt rám is, miután meghallgattunk néhány számot a filmből, és végignéztük a színházi előadások programját, hogy mégis mikorra tudnánk jegyet szerezni magunknak. Szóval hétfőn este és kedd hajnalban megnéztem ezt a csodálatos művet, amely teljességgel kisajátította az agyam dallamos zugait, jól belefúrva fülbemászó dallamait a gondolataimba, nehogy meg tudjak szabadulni tőlük... Nem mintha szerettem volna. :D
 

Chicago, 1929. Gyilkosság. Szenvedély. Hírnév. Szex. És jazz, mindhalálig. A Szeles Város megannyi kalanddal és lehetőséggel kecsegtet. Ez a csábítás elkápráztatja Roxie Hartot, a látszólag ártatlan színésznőt, aki arról álmodozik, hogy az ének és a tánc kimenti őt élete egyhangóságából. Roxie egyetlen vágya, hogy Velma Kelly varietéművésznő dicső nyomdokaiba léphessen. Vágya kicsit másképp teljesül, amikor néhgány nagyon elhibázott lépés folytán a sztár és a sztárjelült is börtönbe kerül gyilkosság vádjával. A Marton Morton börtön felügyelete alatt Roxiw találkozik Billy Flynn-nel, a legendás ügyvéddel, aki elvállalja Roxie ügyét, egy nem szerény összegért. Roxie berobban a csúcsra, mentorának nagy bosszúságára. Ám az agyafúrt Miss Kelly is tartogat néhány meglepetést a második felvonásra.

Roxie Hart története akár kötelező is lehetne. Főleg azoknak, akik szeretik a zenés filmeket, pláne a csodálatos jazzt, ami egyszerűen hihetetlen és káprázatos és sorolhatnám még milyen elképesztően klassz. Valahol szomorú, valahol szórakoztató... Mindenképpen érdemes megnézni. Először ezért:

 

Jazz, mindhalálig. Egy örök dal, rögtön a film/darab elején, és még koránt sincs vége a csodálatos harmóniák és a szexi táncok sorának. Példának okáért itt a következő, baromi jó jelenet, melyben a már említett börtönünk fogjai elmesélik bűneiket, hogy hogyan is került kezeikbe a gyilkos fegyver, miért is húzták meg a ravaszt vagy legyintették meg egy kis méreggel a szokásos esti italt.

 

A legőrültebb okoktól a kissé alaposabbakig minden van itt. Hiszen a rágó pukkasztgatása és a megcsalás között van egy kisebbfajta szakadék, de hát kinek a pap, kinek a papné. Nekem nagyon tetszik a dal, már nem tudom hányszor hallgattam meg hétfő óta (de egészen biztosan rengetegszer, talán jobb is, hogy nem számoltam). Az első, amiről muszáj írnom, a második alanyunk, aki kinyírta azt a hat feleséggel rendelkező srácot. Hát igen... Nagyon menő az a spárga! De komolyan! Kedvem támad elkezdeni nyújtani, de úgy érzem, fizikai képtelenség, hogy én valaha is képes legyek ilyen mutatványra. Pedig nagyon király! Talán egyszer sikerül. :D (Persze előtte nem nyírok ki senkit.) És egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből, ahogy azt mondja:

"You know, some guys just can't hold their arsanic"


Hihetetlen.
Aztán ott van Zeta-Jones. Az ő része a kedvencem, borzasztóan tetszik, amikor rázendít, és nagyon keményen elénekli a refrént. Egyébként is nagyon tetszik a hangja, de ebben a részben különösen. 

A Roxie Hartot alakító Renée Zellweger filmjeit mindig is bírtam. Egyértelműen örökre az én Bridget Jones-om marad, de Roxie is igazán jól állt neki. Hallottam már énekelni a Pokolba a szerelemmel című film végén, de ott csak egy rövidke dalban csillogtatta meg a hangját. Itt természetesen sokkal többször fakadt dalra, és mivel úgy vélem, igazán különleges hangszálakkal rendelkezik, érdekes hangja van, örömmel hallgattam sorait. 

Richard Gere pedig... Lehet róla bármi rosszat mondani? Ahol megjelenik, ott csak jó dolgok történnek. 

Kedvenc szereplők: Roxie, Velma
Kedvenc jelenet: Cell Block Tango
Kedvenc dal: Tango/All That Jazz
Nem kedvelt szereplő:
Értékelés: 10/10 - isteni! 
 

xoxo, Emmlyl

 

 
And...

And all the roads we have to walk are winding
And all the lights that lead us there are blinding
There are many things that I would
Like to say to you
But I don't know how....

AKIK A SZÍVEMNEK KEDVESEK

BELÉPÉS

.

 

 

 

 
Látogatók
Indulás: 2013-10-08
 
Chatbox
 
 
 
Dream It, Wish It, Do It
 
Bejegyzések
Friss bejegyzések
2016.01.17. 13:03
2015.08.23. 10:16
2015.08.06. 14:00
2015.07.31. 20:09
2015.06.28. 21:03
2015.03.10. 20:20
2015.02.20. 15:24
2015.01.31. 09:19
2015.01.10. 13:40
2015.01.04. 12:53
Friss hozzászólások
 
After all...

Because maybe,
You're gonna be the one that saves me,
And after all...
You're my wonderwall

👌
 
CSS Codes

 
Most olvasom
 

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?