Összegyűjtöttem néhány dolgot, amit mindenképpen szeretnék megcsinálni ebben az évben. Ez olyan, mintha fogadalmakról beszélnék, de tekintsük inkább csak egyszerű teendők listának, mert ugye a fogadalmak néha csak levegőben lógó szavak, amiket nem igazán veszünk komolyan. Tehát, úgy döntöttem, leírom, milyen kihívások várnak rám ebben az évben, mit szeretnék elérni, mit szeretnék kipróbálni vagy éppen mi az, amitől jó lenne, ha sikerülne megszabadulnom.

 

Először is, egy ideig lemondunk a kávéról, már amennyire ez lehetséges. Mostanában volt, hogy többet is ittam egy nap, és bár ez csak laza 3in1, mégis próbálok tartózkodni tőle, ameddig csak lehet. Eddig nagyon jól megy, már napok óta nem ittam, már csak az a kérdés, hogy suli, és sokkal kevesebb alvás, illetve aktívabb ébrenlét mellett képes leszek-e kibírni. Mondjuk, inkább csak élvezetből ittam, nem a koffein miatt, szóval kétlem, hogy emiatt rossz útra térnék.
A második a rágó. Rengeteget rágóztunk az elmúlt időszakban, és bár ez nem egészségtelen, azért mégis van egy határ. Szóval, tökéletes kihívás, hogy mondjuk márciusig nem rágózunk. Aztán egy hónapig igen, és utána megint nem, vagy legalábbis keveset. De márciusig egyet sem!

Jövőhéttől kipróbálunk egy gluténmentes diétát, ami két hétig fog tartani. Kíváncsi vagyok milyen lesz, milyen következményei lesznek. Nem hinném, hogy bele fogok halni, a tiltott ételek nagy részétől nem nehéz megválnom. Ha a laktózt is bevesszük, akkor a sajt és a tej hiányozni fog, de két hétig simán kibírom. A joghurttól pedig fájó szívvel búcsúzom, mert amúgy imádom, de el sem hiszitek, mennyit megettem az utóbbi néhány hónapban. Egy ideig szakítok vele, aztán majd meglátjuk, néha-néha egyet azért megengedek majd, csak hogy legyen valami ilyesmi is.

Amúgy az étkezésben ezen a diétán kívül nincs túl sok változtatni valóm. Illetve, mivel elég válogatós vagyok, rám férne, hogy több zöldséget is hajlandó legyek lenyomni a torkomon. Kötöttünk is egy megállapodást, minden hónapban megszeretünk valamit, ami eddig teljesen kimaradt az életünkből. Majd készítek egy listát, szépen beosztom. Esetemben valószínűleg évekre elegendő készlet akad, szóval bőven van miből válogatnom.

 

 

Szeretném tovább folytatni a tornát. Igazából nem is tudnám abbahagyni, kicsit függő lettem, azt hiszem, szóval ez nem lesz nehéz. Ha most befejezem ezt a hónapot, csinálok egy harmadik kör Insanity-t is, és ha azzal is megleszek, keresek valami újat. Mondjuk, megpróbálkozom a T25 bétával, mert az alfát már megcsináltam novemberben. Meglátjuk, mi hoz a jövő.

Emellett szeretnék elkezdeni visszarázódni a futásba. Tavaly nyáron nagyon tetszett, élveztem, és jó lenne újra elmenni néha. Megbeszéltük, hogy meglátogatjuk néhány hétvégén a konditermet, aztán ha jobb idő lesz, mármint olyan akkor most elmegyek futni típusú időjárás, akkor tényleg igyekezni fogok. Nyáron pedig mindent megmozgatunk, amit csak lehet, ugyanis kitűztük célnak a félmaratont, és ha már kitaláltuk, akkor miért ne?

Ha menni fog, ha jók leszünk, és már valóban távnak nevezhető utakat futunk, akkor meglepjük magunkat futós cuccokkal. Ez lesz a nyereményünk, ha minden igaz.
Már tavaly is szerettünk volna önvédelmi órákat venni, de mivel a krav maga edzés megszűnt Szolnokon, meg amúgy is brutális ára volt, nem jött össze. Remélem, ebben az évben sikerül eredményesebb produkciót összehoznunk, és ha már nem krav magát, valami mást kipróbálni. Én például most szívesen judoznék, de ez valószínűleg még a nagy rajongásom utóhatása. Bár, ha jobban belegondolok, alapjában véve tetszik az egész, szóval ha lenne lehetőségem, kipróbálnám. Még akkor is, ha rettegek tőle, hogy engem úgy odavágjanak a földhöz. Tuti, hogy élvezném.
Ha pedig a verekedés nem jön össze, akkor bármilyen sport. A lényeg, hogy legalább nyáron csináljak valamit. Suliidőben megelégszem a hétvégi konditeremmel, meg az itthoni tornáimmal, de a következő nagy szünetben a sok-sok tervem mellett végre tényleg szeretnék kipróbálni valamit.
Ebben az évben körbebringázunk egy tavat. Már rég óta tervezzük, és ha minden igaz, most meg is tesszük. Annyira klassznak tűnik, és borzasztóan kíváncsi vagyok rá, milyen lesz, szóval remélem, összejön.

 

Ezen a nyáron lesz munkám. Nem véletlen a kijelendő mód, addig nem nyugszom, amíg nincs normális diákmunkám. Júniusban betöltöm a 18-at, szóval elvileg ebben az évben nem lesz olyan nagy küzdelmem, mint tavaly. Na meg persze nem lesz olyan eredménytelen. Mindenesetre nem bízzuk a véletlenre, februárban el kell intézni a dolgot, hogy mindenképp összejöjjön, és olyan helyre kerülhessek be, ahová szeretnék.

A tanulás terén nem várok magamtól sokkal többet, azt hiszem, nagyjábl elég, ha tartom ezt a mostani szintet. Ebben az első félévben tényleg rendesen csináltam a dolgokat, néhány apróságot leszámítva, természetesen, de senki sem tökéletes. Folytatom így, ha kell, egy kicsit még húzok rajta, de úgy gondolom, ennek elégnek kell lennie.
Szeretnék ebben az évben is sok könyvet elolvasni. Nekem mindegy, hogy milyen témájúak, komolyabb, vagy kevésbé, valósághű, vagy inkább a talajtól elrugaszkodott. A lényeg, hogy pontosan úgy raboljon el a világtól, mint a tavalyiak. Akkor nem lesz okom panaszkodni.

 

 

Helyrerakom a hajszínem. Most éppen nem tartom totális katasztrófának, de azért csak rá kell nézni, és lejön, hogy ez bizony nincs rendben így. Kicsit még pihentetem, mondjuk márciusig, aztán elmegyek a fodrászhoz, és megcsináltatom. Ja, és növesztem, mivel hihetetlen, de november végére nekem bizony hosszú haj kell.
A nyáron szeretném kicsit bővíteni a lányos cuccaimat, és beszerezni néhány sminkcuccot, körömlakkot, esetleg még egy klassz parfümöt. Hiszem, hogy mindezt anélkül is meg lehet csinálni, hogy mű legyen egy lány. Vannak szép színek, a visszafogottsággal is lehet játszani, és bizonyos alkalmakra kicsit merészebb dolgot is ki lehet hozni magunkból anélkül, hogy túlzásokba esnénk.

 

 

Ideje kitalálni, mi is a stílusunk. Egyszer, ha lesz időm, nekiülök, és szétnézek, összeszedem az olyan cuccokat, amiket bármikor, meg az olyanokat, ami néha, és csinálok egy soha listát is. Idén talán megtaláljuk, mi is a mi valódi stílusunk. Nem tudom, az én részem mennyire lesz bonyolult eset. Néha megcsap az ihlet, és kedvet kapok valami változáshoz, de úgy érzem, nem vagyok reménytelen.

 

 

Jó lenne, ha ebben az évben is eljutnánk néhányszor színházba, megnézhetnénk néhány klassz darabot, vagy csak kirándulnánk valamerre. Tavaly voltunk néhányszor, remélem, tartjuk a szintet. Azt azért nem mondom, hogy emeljük, mert szeptemberben kezdődik a végzős év, és az aztán nem lesz piskóta.
Jó lenne kicsit többször járni moziba, de ez nem csak tőlünk és a kedvünktől függ, hanem attól is, milyen filmeket hoznak le, és mivel mostanság a legtöbb olyan alkotás, amire szívesen beültünk volna, nem elérhető a közelben, kicsit haragszom a cinemacityre. Azért remélem ebben az évben is olyan jó filmek érkeznek, mint eddig, és nagyokat fogunk nevetni, vagy éppen sírni.

 

(Annyira király ez a kép)

 

Bőven lesz mit csinálnom idén, remélem, nagy része megvalósul, és ami nem, az majd jövőre. Mindenesetre, érdekes, tartalmas 365 nap, vagyis mostmár csak 361 áll előttem, előttünk. Hajtás a pontvivő jegyekért, kirándulás, ballagtatás, remélhetőleg totálisan kihasznált nyár, boldogság, talán egy kis tapasztalatszerzés, kicsit élénkebb élet, végzős év megkezdése, még egy kör OKTV, érettségire készülés, szalagtűző, szalagavató bál. Na meg aztán vannak olyan dolgok, amiről én nem, csak a jövő tud...
Mindenesetre, ennyi fontos és kevésbé fontos dolog mellett, ennyi esemény között szeretnék megmaradni hasonlónak, mint amilyen most vagyok. Úgy érzem, már nem sok választ el attól, hogy tudjam, ki is lennék, és ha sikerülne tényleg rátalálnom önmagamra, nagyon boldog lennék, mert azt hiszem, ez a mostani elképzelésem tetszik nekem. És ugyebár ez a lényeg, nem igaz?

 

 

Biztos, hogy egy csomó dolgot kihagytam, és ha megosztom a bejegyzést, sorra fognak eszembe jutni, de azt hiszem, ezek voltak a legfontosabbak. ha új eleme érzeik a listának, úgyis megosztom majd veletek. Szóval... hajrá, 2014!
 

Challenge accepted!

 

xoxo, Emmlyl