Esernyős rohangálás Londonban, városnézés Rómában, esti séta egy kivilágított nagyvárosban, mezítláb ballagni a tengerparton, lejárni a lábunkat múzeumok végigcsatangolása közben, vagy csak csapni egy pikniket, lehetőleg magas színvonalú panorámával, hogy felnézve a fincsi kis baguette-ünkből megpillanthassuk valahol a közelben az Eiffel-tornyot. Nos, utazni király dolog, és úgy döntöttem, HATALMAS kirándulásra invitállak, kedves olvasóm. Szóval, ha van kedved, tarts velem, érezzük jól magunkat, és nézzünk meg mindent, amit csak lehet. Csomagolj, és indulhatunk! (Folytatásért kattints a bővebbenre)

Sokmindentől függhet, hogy milyen helyet választunk. Vegyük például az egyik legbefolyásolóbb tényezőt: a hangulatunkat. Tegyük fel, hogy ránk jön a tudásvágy, érdekes dolgok iránt érdeklődünk, az átlagosnál jobban lázba hoz minket egy múzeum kínálta csoda, egy mindent bebarangoló túra a város legeldugottabb helyein. Vagy, ami még ennél is egyszerűbb, szerelmesek vagyunk, és egyszerűen muszáj elmennünk Párizsba.

• Indulás: Budapest, Ferihegy
• Érkezés: Paris, Charles de Gaulle

• Indulás: Párizs
• Érkezés: London
• Közlekedési eszköz: busz vagy vonat, választhatsz
• NÉZD A CSALAGUTAAAAAAAAAAAAT!

Piros buszok, Big Ben, Tower. Ezek mind olyan dolgok, melyekről rögtön Angliára asszociálunk, pedig a szóban forgó ország ennél sokkal több. Még a fővárosban maradva, vegyünk egy jegyet a London Eye-ra, nézzük meg a Tower Bridge-t, a Parlamentet, a Westminster-palotát, a Buckingham Palotát és a British Múzeumot. Pacsizzunk le a viaszbabákkal a Madame Tussaudsban, lőjünk egy fotót istenembelehalokolyanhelyes kedvenc színészünk oldalán, ezerwattos vigyorral az arcunkon.

 

Levezetésképpen szétnézhetünk a boltokban, ihatunk tejes teát, és eltervezhetjük, hogy a következő napi tradícionális kajákból álló reggelin mit is eszünk majd.
Ha túl vagyunk Londonon, és késznek érezzük magunkat valami másra is, akkor szétnézhetünk az ország többi részében, ami sokkal, sokkal angolosabb. Az angol tanárnőm szerint távolodva a központtól egyre erősebb a dolog. A kisebb települések, az utcák, meg minden. A kávézók, vagy teázók, ahová öt órakkor csak úgy özönlenek a túristák, hogy megtapasztalják az öt órai tea szürcsölése közbeni életrézést.

• Indulás: angliai kisváros
• Érkezés: Dublin

 

Kicsit nyugatabbra vándorolva elmehetünk Írországba, ahová azóta el akarok menni, mióta láttam a P. S. I love you-t, és elmondhatatlan vágyat érzek arra, hogy kiálljak egy hatalmas zöld, kis virágokkal teli lankás terület elé, bámuljak a semmibe, és filmbeillő jelenethez híven talán még a szél is meglobogtassa néhány tincsemet. Persze a valóságban valószínűleg vagy megszűnne ez az édes kis légmozgás, vagy olyan erős lenne, hogy nem egy két tincset, hanem konkrétan az összes hajamat az arcomba fújná, és nem látnék semmit, azért reménykedni szabad. És ha a természet nem is kegyes hozzám, talán lenne ott egy cuki ír fiú, aki helyére igazítaná azokat a kósza szálakat... Akkor már nem is érdekelne annyira a végtelennek tűnő táj. :D Persze csak viccelek, a mező verhetetlen.

 

Ha Írországban lennék, biztos, hogy lejárnám a lábamat. Sétálgatnék, keresnék egy helyet, ahol csónakázhatok, esténként pedig beugranék valami szuper kocsmába, hátha valahol rámtalálna az én Gerry-m. És ha már ott vagyok, megkóstolnék valami "finom" sört. Csak hogy tudjam, az is annyira finom-e, mint a miénk, vagy esetleg igazságalapja is van a híreknek. A whiskey... hát, véleményem szerint nem igazán nekem való, de ha nincs Gerry, akkor jöhet tisztán, duplán :D

 

• Indulás: Dublin
• Érkezés: Róma
• Irány a szálloda, cucc le, szemcsi, csinos ruci, kalap fel, elbűvölő mosoly elő :)

 

Legyen a cél valami melegebb, mediterrán, diétagyilkos, szénhidrátmérezéssel kéz a kézben járó csoda. Szerény véleményem szerint ugorjunk el Rómába, és miután lepakoltunk a szálláson, AZONNAL menjünk a Colosseumhoz. De komolyan. Ha elmennék Rómába, ez lenne az első dolog, amit megnéznék.

 

 

 

Alaposan megbámulnám szegény Colosseumot, aztán beülnék egy finom pizzára, és hallgatnám az olaszokat, ahogy nagy hangon beszélgetnek egymással, meg ilyesmik. Ha művészetre szomjaznék, alig találnék jobb várost. Annyi múzeum meg templom van, mint csillag az égen, és ha már Rómában lennék, nem jönnék el anélkül, hogy részt vettem volna egy Angyalok és démonok túrán, vagy dobtam volna egy egycentest a Trevi-kútba.

Nappal napszemüvegben suhannék az utcákon, rámosolyognék a helyes olasz fiúkra, és ha Gerry nem találna rám Írországban, hát, azt hiszem beadám a derekam egy ferraris szépfiúnak, ha mindenképpen szeretne elvinni egy körre. Amúgy nekem Róma sokkal szerelmesebb város, mint Párizs. Mármint, kilépni reggel az erkélyre, és meglátni a lent váró mosolygó fiút, aki egy szál rózsával a kezében támaszkodik a piros fényű ágaskodó lovacskával megjelölt hálásan doromboló kocsija mellett. Hát kell ennél több???

• Indulás: Róma
• Érkezés: majd meglátjuk
• Közlekedési eszköz: bérelt autó
• Utazás felpörgetése: éneklés, "Ti amo, ti AMOOOOOOOOOO"

Miután túltenném magam Rómán és Giorgion (nevezzük így), tovább mennék, és szétnéznék egy kicsit más városokban is: Firenzében, Minálóban, Nápolyban, Velencében, Pisaban. Olaszország szerintem nagyon szép lehet, mindenképpen szeretnék elmenni egyszer. Titkos vágyaim között szerepel egy hatalmas, kellő erejű, temperamentumos, tipikus olasz vita valakivel, hamutáldobálással meg nagy gesztikuláló karmozdulatokkal felturbózva. Dehát nem lehet mindenre lehetősége egy túristának. Mindegy, majd megkeresem Giorgo-t, és felbosszantom valamivel. :)

• Indulás: Milánó, Malpensai
• Érkezés: Barcelona, BNC

Ha már Európa déli részén járunk, "lépjünk át" Spanyolországba, és nézzünk körül kicsit. Tuti, hogy Barcelona lenne a fő úticélom. Megnézném a templomokat, a Font Mágica-t, a focistadiont, a tengerpartot... Szereznék barátokat, még legalább az egyikük nevét meg is tanulnám, aztán azon szórakoznék, milyen vicces lenne elmenni kávézni Maria Aruelia Alejandra Rodriguez Sánches de Fernandes Pérezzel, és tovább mondani a nevét, mint amennyi ideő alatt megkérem, hogy "add ide a cukrot, légyszi".  

• Indulás: Barcelona, BNC
• Érkezés: München, Flughafen
• A repülőn filmet nézünk, választhatsz :)

Ennyi idő délen, és kikészülök a naptól, szóval keressünk valamit kicsit északabbra. Mostanában rettenetesen vágyom egy kiadós kiruccanásra Németországba. Elmennék Münchenbe, Berlinbe, elugranék a Heidelberg kastélyba, megnézném a Fekete erdőt, ellátogatnék Augsburgba, és végig járnám az egész országot, hogy megtaláljam Florian Davit Fitz-t, legalább egy fotó erejéig...

• Indulás: Berlin
• Érkezés: Prága
• Közlekedési eszköz: busz

• Indulás: Prága, Ruzyněi
• Érkezés: Stockholm, Skavsta
• A repülőn szuperfinom kaját kapunk :D

 

• Indulás: Stockholm, Skavsta
• Érkezés: Brüsszel, Brussel Airport

 

Ugorjunk vissza, menjünk Belgiumba, nézzünk szét Brüsszelben. Na jó, igazából ide szívem szerint a belga csoki miatt mennék, még az arcbőrömről is megfeledkeznék egy kicsit, és úgy telizabálnám magam a kézzel fogható, édes ízű boldogsággal, hogy nem is biztos, hogy lenne kedvem várost nézni. De azért járnék egyet, mindenképpen rávenném magam, mondjuk, kalóriaégetés gyanánt.

 

• Indulás: Brüsszel
• Érkezés: Bern
• Közlekedési eszköz: szuperbusz :)

 

Nézzük Svájcot. Bern, Zürich,  függetlenség. Biztos befutó, mindenképpen rajta van a listán, és bár rettenetesen drága, legalább el kell mennem. Utána elugranék Lichtensteinbe, csak mert közel van, és mert szerintem olyan klassz neve van. :D

 

• Indulás: Lichtenstein
• Érkezés - indulás 2: München Airport
• Érkezés 2: SZENTPÉTERVÁR, Pulkovo

 

Rettentően fontos eleme a listának Szentpétervár. Részemről biztos, hogy egyszer elmegyek, mivel barátnőmmel fogadást kötöttünk, és ez az egyik nyeremény, meg amúgy is. A drágám igazi oroszfanatikus, de annyira, hogyha meghallja, hogy Tatjana vagy Jekaterina, látni lehet, ahogy megcsillan a szeme. Szóval kötelező úticélnak számít. :)

 

Amúgy az oroszokkal nem innék - ha már így többször is megemlítettem az alkohollal kapcsolatos tapasztalatok szerzését. Nagyon szívósak, és tuti, hogy nem rendeznék versenyt egy Gavrilovich-csal, aki kinevetné a szánalmas kis poharamat, és azt mondaná "Dobd az üveget, csapos!".

 

• Indulás: Moszkva,Sheremetyevo
• Érkezés: Isztambul, Ataturk
• Az úton végig alszunk, mert Szentpéterváron minden percet kihasználva szemhunyásnyit sem pihentünk, és totálisan kidőltünk, mire Moszkva után újra repülésre adtuk magunkat

 

Törökország. Szerintem isztambul is olyan hely, ahová megéri elmenni. Na meg aztán, aki olvasta az Infernot, hirtelen késztetést érez rá, hogy elrepüljön és járjon egyet a turbános társaság fővárosában, megnézze a múzeumokat, templomokat, vegyen magának valami kendőt, meg ilyesmik. :)

 

• Indulás: Isztambul, Ataturk
• Érkezés: Tokio, Narita
• Japánon belüli közlekedés: bérelt autó

 

Európát elhagyva, először kelet felé tartva, a megjegyezhetetlen nevű országok, Türkmenisztán, Kirgizisztán, és sok további isztán felett átrepülve célozzuk meg Japánt. Ez lenne az első ország, amelyet meglátogatnék a távolkeleten. Csak mert zsúfolt, iszonyatosan fejlett, és szerintem lehengerlően okos emberek lakják. De komolyan. A japán nép szerintem az egyik legklasszabb nép a világon. Egy élmény lehet végigmenni Tokio utcáin, elveszni a sok ember között, aztán valami lazább helyre látogatni, és megnézni néhány rizsültetvényt. Én valószínűleg gyorskaján élnék, mivel nem vagyok oda a japán kajákért, de azért ha már helyben lennék, összeszorított szemekkel adnék egy esély a sushinak, és ha lenne egy extrasize ötliteres vizem, még a wasabhit is megkóstolnám, hogy aztán fussak két kört, felégessek a leheletemmel egy kisebb falut, és a japán cseresznye színét lepipáló piros árnyalattal az arcomon rohangáljak, amíg nem múlik az ízlelőbimbóimon tomboló tájfun.

 

 

• Indulás: Japán, Narita
• Érkezés: Szöul, Incheon

Japán után a Koreai Köztársaság felé indulnék. Először is, buszoznék egyet Szöulban, találkoznék egy helyes, gitáros, mosolygós fiúval (igen, Giorgio nem hinném, hogy kompatibilis lenne a távkapcsolattal, a ferrarija miatt folyton ölne az ideg, vajon hány lány veti rá magát), ő gitározna nekem, (talán) ennénk erős savanyú levest, vásárolnánk, ennénk fagyit, ülnénk egymással szemben valami klassz helyen, én bámulnám, ő mosolyogna, azt mondaná "choahae", én elolvadnék a gyönyörtől, ő kinevetne, én megsértődnék, aztán kiengesztelésül venne nekem valami plüsst, vagy ilyesmit. Szép szerelmi történet.

• Utazás: hajóval (már hányingerünk van a repkedéstől)
• Országon belüli közlekedés: hipervonatok, csúcs buszok
• Indulás: Peking, Beijing Capital International Airport
• Érkezés: Abu-Dhabi, Abu Dhabi International Airport

Valószínűleg Kínába is elmennék, de annyira nem vonz, mondjuk, kipróbálnám a csúcs vonatokat, meg a 2000 férőhelyes buszokat, megnézném Pekinget és Sanghajt, de elég hamar tovább mennék, és mivel Indiától kicsit tartok, meg sem állnék Abu-Dhabiig. Na, ott aztán leszállnék, és lógatnám a lábamat néhány napig, kiélvezve a hatalmas luxust, meg mindent. Felmennék a hatezer-kilencszáznyolcvannegyedik emeletre, és szétnéznék a magasból, meg hasonló dolgok. Kinevetném a sífelszereléssel felpakolt, célirányos embereket, akik ahelyett, hogy elmennének egy igazi síparadicsomba, jegyet vesznek maguknak valami mű, ottani... helyre, ahol csúszkálhatnak.

• Indulás: Abu-Dhabi, Abu Dhabi International Airport
• Érkezés:New York, JFK
• Országon belüli közlekedés: bérelt autó, busz, vonat

Kelet után jöhet nyugat, irány hát Amerika, és azok a helyek, azok a városok, ahová kötelező legalább egyszer ellátogatni. Sablonosan New Yorkkal kezdeném, Time Square, Empire State Building meg Upper East Side, és Brooklyn.

Amennyiben nincs a társaságunkban egyetlen potenciális férjjelölt sem, és nem vagyunk hajlamosak ész nélkül szórni a pénzt, mindenképpen érdemes elmenni Las Vegasba is. Én megnézném. És mielőtt hazajönnék, ezer százalék, hogy eltöltenék néhány napot Nem Orleansban.

 

Beülnék egy klassz helyre, rendelnék magamnak valami finomat, és istenem, csak hallgatnám, és hallgatnám a jazzt, a fúvósokat, az énekeseket, a zongoristákat(!), tapsolnék, nevetnék, rettenetesen élvezném, és távol koreától talán még táncolnék is valakivel. Természetesen csak akkor, ha Las Vegasban nem csúszott hiba a számításba, mert egy dolog különböző kapcsolatokat létesíteni, erősítve a külföldi összeköttetéseket, és egy másik megcsalni a helyes, amerikai férjünket, aki hirtelen felindulásból elvett minket.

 

• Indulás: New Orleans
• Érkezés - indulás 2: Huston, G. B. International Airport
• Érkezés 2: Brazíliaváros, Brasilia National Airport
• Utazás Argentínába: szintén repülővel

 

Dél-Amerikában körülnézve Brazília és Argentína a választásom. Csak mert szerintem mindkettő nagyon klassz és izgalmas, és úgy gondolom, egyszer el kell mennem egy Argentín piacra. Nem tudom, valahogy késztetést érzek rá, hogy megtegyem. :)

 

• Indulás: Buenos Aires
• Átszállás: Barcelona
• Érkezés: Budapest, Ferihegy

Köszönöm, hogy velem tartottál a világkörüli álomutamon, megnézted velem a sok-sok látnivalót, elájultál Giorgiótól (őt megkaphatod) és Gerry-től (ő az enyém), sőt, talán még a koreai barátom is elvarázsolt egy kicsit (vele is tarthatsz kapcsolatot, nekem nincs több jegyem a távolkeletre). Ja, és bocsi, ha nem emlékszel, hogyan kerül gyűrű az ujjadra... Annyit elárulhatok, hogy fergeteges leány/legénybúcsúd volt a bárpulton!:D