Augusztus. Amikor az idő túlságosan lassan telik, aztán egyik percről a másikra úgy érzed, mintha esztelenül rohanna saját vesztébe a nyár. Ilyesféle vegyes érzelmek lengik be a napjaimat. Egyrészt a hatalmas kíváncsiságom végett várom, hogy elkezdődjön az egyetem, hogy ne csak tervek szerint legyek részese ennek az egésznek, hanem valóban érezzem, hogy sikerült. Másrészt az előbb, amikor megnéztem a naptáramban, hogy a hónap hátralévő napjait mégis hogy osszam el, mit kell még elintéznem stb., akkor kicsit meglepődtem, mert hirtelen olyan érzésem támadt, hogy jééé, holnap suli... Persze ez egy igen erőteljes túlzás, lévén hatodika van, tanítás meg majd csak harmincegyedikén lesz. Ugyanakkor teljesen jogos, hiszen annak ellenére, hogy eddig meglepően unalmas volt a nyaram (nem véletlenül vagyok én olyan kíváncsi az egyetemre az érthető fokozatnál cseppet jobban), most úgy tűnik, jól hátsón rúgta magát, és felvette a szokványos templót.

Kezdem az aktuálissal. Szombaton indulok a gólyatáborba, ami öt napig fog tartani. Az az igazság, hogy rettenetesen kíváncsi vagyok, milyen lesz. Remélem, sikerül szereznem néhány barátot, meg úgy alapjáraton jól fogom érezni magam. Mondjuk csak jókat hallottam róla, nem hinném, hogy pont én ne élvezném. :D

Aztán sikerült újra munkát szereznem a nyér végére, bár sajnos most közel sem tudok annyit dolgozni, mint tavaly. Akárhogy is számolom, nagyon necces, hogy el tudok-e menni 10(!) napra. Ha mindent, de tényleg mindent bevetek, akkor talán. Pedig az a tíz nap nem hogy nem hangzik soknak, hanem úgy kifejezetten kevésnek tartom. De komolyan csak ennyi fér bele. Az utolsó héten már igen erőteljesen készülnöm kell a költözésre, a hét második felében pedig meg is kell ejtenem. El sem tudom képzelni, milyen lesz. Szegeden fogok lakni, egyetemista leszek, ráadásul orvostanhallgató, rengeteg új embert fogok megismerni, és csupa olyan dologgal leszek körülvéve, csupa olyasmiről kell majd tanulnom, ami igenis nagyon-nagyon érdekel! Úristen, annyira izgulok! :D